A bal ujj fáj az ízületnél
Nyeregízületi artrózis Nyeregízületi artrózis Normál ízületben az ízfelszíneket porc borítja, mely lehetővé teszi azok fájdalmatlan, súrlódásmentes mozgását.
Amikor a porcboríték elkopik és a csontok egymáson súrlódnak, az ízület tönkremegy - arthrózisról beszélünk. A nyeregízület a második leggyakrabban érintett ízület, melyben a kézen ízületi kopás - arthrózis jelentkezik.
A nyeregízületet egy kéztőcsont trapesium és a hüvelykujj kézközépcsontja alkotja. Az ízfelszínek alakja széles mozgásterjedelmet biztosít a hüvelykujj mozgásaihoz: hajlítás-nyújtás, távolítás-közelítés, körkörös mozgások, a hüvelykujj többi ujjal való szembefordítása melyre csak az ember képesilletve ezek kombinációjaként a csúcsfogás, kulcsfogás, nagyobb tárgyak megragadása stb.
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.
Ki betegedhet meg? Általában 40 év fölött kezdődik, a menopausa után.
Alagút szindrómák Sclerosis multiplex A radikuláris tünetek nagyon változóak lehetnek, bizsergés illetve izomlázszerű érzéstől a zsibbadásig illetve kézgyengeségig. A legdrámaibb tünet a hasogató fájdalom. Ilyen estben forduljunk szakemberhez, ne próbáljuk magunkat az interneten diagnosztizálni, és főleg ne házi gyógymódokkal kezeljük magunkat.
Anatómiai, hormonális és biomechanikai okai lehetnek. Az ízületet érintő régebbi sérülések törés, ficam hajlamosíthatnak az arthrózis kialakulására.
Kéz és csukló fájdalom - Az alagút szindróma okai
Tünetek, jelek Az első tünetek a terheléskor fokozódó fájdalmak a nyeregízületben csúcsfogáskor, markoláskor, a tárgyak hüvelykujj és mutatóujj közé fogásakor pl. A folyamat előrehaladtával már kisebb terhelés is panaszt okozhat.
A kéz leggyakoribb betegségei
A csúcsfogás ereje csökken, és a hüvelykujj használatakor duzzanat jelentkezhet az ízület fölött. Az állapot romlásakor az ízület megnagyobbodhat, deformálódhat.
Ebben a fázisban már a hüvelykujj mozgásai korlátozottakká válnak.
A felnőttkori izületi gyulladás diagnosztikája ebm Lásd a térdfájással ill. Lásd: ebm a kéz- és csuklófájdalom, valamint a boka- és lábfájdalommal foglalkozó fejezeteket Lásd: ebm Az arthritis meghatározása Az arthritis diagnózisa minden esetben a klinikai vizsgálaton alapuljon: klinikai jelek nélkül nem lehet ízületi gyulladást diagnosztizálni.
Diagnózis A kéz igénybevételének, esetleges előzetes sérüléseinek ismerete támpontot adhat a diagnózis felállításában. A hüvelykujj bázisánál, a nyeregízület feletti deformitás, duzzanat a jellemző tünet.
Az ízület hasadás boka sérülés esetén nyomásérzékenység, a hüvelykujj tengelyirányú nyomásakor, csavarásakor fokozódó fájdalom jelzi az ízfelszínek közötti porc kopását, a csontok egymáson való súrlódását, mely a folyamat előrehaladtával az ízületi belhártya gyulladását provokálhatja.
Korai stadiumban a hüvelykujj mozgásai teljesek. Súlyosabb stadiumban a mozgásterjedelem egyre csökken, különösen a hüvelykujj tenyértől való távolítása nehezített.
Előrehaladott stadiumban a mozgások a bal ujj fáj az ízületnél beszűkülnek, a hüvelykujjon tipusos deformitás alakul ki. Kezelés Korai stadiumban a nyeregízületi arthrózis jól reagál a konzervatív nem műtéti kezelésre. A hüvelykujj és nyeregízület nyugalomba helyezése, rögzítése, fizikoterápia, gyulladáscsökkentők, az ízületbe adott szteroid injectiok javulást hozhatnak.
Későbbi stadiumban műtéti ellátás, nyeregízületi plasztika válhat szükségessé. Az ízületi plasztikának, az ízfelszínek pótlásának számos módozata ismert. A műtéti eljárást a folyamat súlyossági foka, a beteg fizikai aktivitása, foglalkozása, általános állapota szerint választják meg. Az Ön kezelőorvosa a lehetőségekről tájékoztatni fogja Önt.
